A szabályzat célja meghatározni és szabályozni a Mundi Medical Bt. (2462 Martonvásár, Dózsa György út 10., +36-70-626-4065, Cégjegyzék szám: 07-06-015940, Adószám: 25388723-2-07) a továbbiakban: Szolgáltató működése során keletkezett vagy alkalmazott, az egészségügyi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait.
A szabályzat vonatkozik a Szolgáltató működése körében keletkezett vagy alkalmazott minden egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatot tartalmazó külső és belső dokumentumra (a továbbiakban: egészségügyi dokumentum), függetlenül az adattároló típusától valamint mindazon munkatársakra és szervezeti egységekre, akik egészségügyi dokumentumot kezelnek (kezelnek, tárolnak, megismernek), vagy bármilyen más kapcsolatba kerülnek velük.
A szabályzat elkészítéséért és karbantartásáért az Ügyvezető Igazgató felel. A Szabályzatot 2 évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat tényét a szabályzat eredeti példányán aláírással igazolni.
3.1. Jogszabályi háttér
- 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről;
- 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról;
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;
- A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény;
- A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV;
- Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény.
- A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény;
- 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról;
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
3.2. Egyéb szabályzatok
A Mundi Medical Bt. belső szabályzatai. Továbbá a mindenkori ügyvezetők utasításai.
1. Kezelt adatok köre
Személyes adat:
az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Személyazonosító adat:
a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;
Egészségügyi adat:
az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
Egészségügyi dokumentáció:
az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
2. Adatkezelési folyamatok
Adatkezelés:
az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
Adatfeldolgozás:
az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
Adattovábbítás:
az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal:
az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adatkezelő:
az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatfeldolgozó:
az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi;
Adattörlés:
az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés:
az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás:
az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés:
az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
3. Adatkezelők
Adatkezelő:
a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv; az egészségügyi dokumentációt kezelő szerv; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértő (a továbbiakban: igazságügyi szakértő); a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározottak szerint a munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv; továbbá a 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az első- és másodfokú etikai eljárást lefolytató kamarai szerv;
Társadalombiztosítási szerv:
az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek;
Egészségügyi ellátóhálózat szerve:
az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzi;
Kezelést végző orvos:
a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak
Betegellátó:
a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;
Beteg:
az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy;
Közeli hozzátartozó:
a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;
Egészségügyi dolgozó:
az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;
Egészségügyi szolgáltató:
a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
EGT-állam:
az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország:
minden olyan állam, amely nem EGT-állam;
4. Kezelések
Egészségügyi szolgáltatás:
az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy - törvényben meghatározott esetben - az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is;
Gyógykezelés:
minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;
Egészségügyi ellátás:
a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége;
Sürgős szükség:
az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne; 8
Veszélyeztető állapot:
az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene;
Vizsgálat:
az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása;
Szűrővizsgálat:
olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának - ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is - korai felismerése;
Diagnosztikai vizsgálat:
az egészségügyi szolgáltatóhoz forduló beteg panasza okának feltárására irányuló vizsgálat;
Beavatkozás:
azon megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás;
Életmentő beavatkozás:
sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység;
Orvosi titok:
a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;
Személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükségesesetekben és mértékben lehet kezelni
5.1. Az adatkezelés célja
Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:
- az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,
- a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,
- az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
- a népegészségügyi [1997. évi XLVII. tv. 16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,
- a betegjogok érvényesítése.
Egészségügyi és személyazonosító adatot a fenti bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:
1. egészségügyi szakember-képzés,
2. orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
3. statisztikai vizsgálat,
4. hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,
5. az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
6. a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
7. az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása,
8. bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
9. a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
10. közigazgatási hatósági eljárás,
11. szabálysértési eljárás,
12. ügyészségi eljárás,
13. bírósági eljárás,
14. az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
15. a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,
16. közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,
17. a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
18. munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés,
19. az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében,
20. a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele,
21. az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás,
22. eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,
23. betegút-szervezés,
24. az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,
25. az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,
26. az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében,
27. az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.
A fentieken túl csak az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával lehet egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.
Adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
5.2. Az adatkezelés jogalapja
A hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja a Szolgáltatóval írásban kötött szerződés végrehajtása. A szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződés aláírásával az érintett hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
A Szolgáltató köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.
5.3. Adatkezelésre jogosult személyek köre
A Szolgáltatónál az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére jogosult
- a betegellátó,
- az intézményvezető,
- az adatvédelmi felelős,
- a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személy, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatot kezelő az egészségügyi és személyazonosító adatot, illetve telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget,
- az érintett kezelését végző orvos,
- az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos,
- a közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
- a közegészségügyi-járványügyi célból adatkezelésre jogosult más személy vagy szerv, valamint
- az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (a továbbiakban: NER) végrehajtása körében a NER végrehajtásában közreműködő szerv feladatkörrel rendelkező alkalmazottja részére - kérésükre - a közegészségügyi-járványügyi cél által indokolt körben köteles haladéktalanul és ingyenesen átadni. Az e bekezdés alapján megszerzett és kezelt adatokat kizárólag nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése és kezelése érdekében, a nemzeti NER tájékoztatási központ részére lehet továbbítani.
5.4. A gyógykezelés céljából történő adatkezelés rendje
5.4.1. Titoktartási kötelezettség
Az adatkezelő és az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha
1. az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
2. az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.
5.4.2. Tájékoztatási kötelezettség
Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját költségére - másolatot kaphat. Ez a jog az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt és az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt illeti meg.
A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult ezen jog gyakorlására, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából
van szükség, és
b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
Jelen bekezdés szerinti esetekben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók.
Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.
A betegellátót - az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével - a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.
Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően felveendő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges az 5.1.1. bekezdés szerinti célból.
5.4.3. Adatok továbbítása
Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot. Ezen célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatók és összekapcsolhatók, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.
Az adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja.
Az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó egészségügyi adatokat nem lehet, ettől eltérni csak az 5.2.4. pont szerinti kivételek szerint lehet.
Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.
A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és - amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg - azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának.
Az érintett az adattovábbítással kapcsolatos tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton juttatja el.
Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell. Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.
5.4.4. A kötelező adattovábbítás esetei
Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,
a) ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1997. évi XLVII. törvény 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve a törvény 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,
b) ha arra a nevezett törvény 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
c) heveny mérgezés esetén,
d) ha valószínűsíthető, hogy az érintett a törvény 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
f) ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
g) ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
Ezen adatokat az érintett vagy törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is köteles továbbítani az adatkezelő.
5.5. A gyógykezelésben résztvevő személyek
A gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett hozzájárul, illetve akinek jelenléte a 1997. évi XLVII. törvény 14.§ (1) és (2) bekezdései alapján megengedett.
5.6. Közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból történő adatkezelés
A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha az 1997. évi XLVII. törvény 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl.
Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva - az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével - kérheti az érintett személyazonosító adatait.
5.8. Egészségügyi szakember – képzés
5.8.1.Az egészségügyi szakember-képzés céljából - a betegellátó és a 5.6.2. bekezdés kivételével - az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója.
5.8.2. Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményeiben az érintett (törvényes képviselője) 5.6.1. bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet (törvényes képviselőjét) fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően, az egészségügyi ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.
5.9. Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése céljából történő adatkezelés
A finanszírozási szerződéssel nem rendelkező egészségügyi szolgáltató a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében ellátott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti uniós beteg (a továbbiakban: uniós beteg) részére nyújtott ellátásról - havonta, a tárgyhót követő 15. napig, személyazonosításra alkalmatlan módon - a következő adatokat szolgáltatja az egészségügyi államigazgatási szerv részére:
a) az ellátott uniós betegek száma, állampolgárság szerinti bontásban,
b) az uniós betegek által igénybevett egészségügyi szolgáltatások esetszáma az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti ellátási forma szerinti bontásban,
c) az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerinti szakmák, valamint az elvégzett egészségügyi beavatkozások szerinti ellátási esetszám.
5.10. Statisztikai célú adatkezelés
Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra - a következő bekezdésekben foglaltak kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.
Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli hozzájárulásával adható át.
Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai vizsgálat céljából az élveszületett, illetve elhalálozott személy egészségügyi és személyazonosító adatait át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyi azonosító adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat azok statisztikai célú feldolgozását és a (3a) bekezdés szerinti adatátadást követően haladéktalanul törli, ezt követően az egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti.
A Központi Statisztikai Hivatal ezen adatok közül az elhalálozással kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat – az érintett egészségi állapotának nyomon követése és népegészségügyi, közegészségügyi, járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele céljából - átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.
A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben
a) arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik,
b) az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt,
c) az 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítéséhez szükséges.
Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos adatok körét, az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét a miniszter határozza meg.
5.11. Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére
A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító
adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:
1. büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,
2. szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
3. potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,
4. a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,
5. a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,
6. az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,
7. a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,
8. halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos.
A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.
5.12. Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása
Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.
A nyilvántartás eszközei a DokiRex informatikai rendszerek, melyek felülvizsgálata folyamatos.
A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi.
5.12.1. A Szolgáltató nyilvántartja
- azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1997. évi XLVII. törvény 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket,
- a védőoltásra kötelezett személyeket,
- azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak.
Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket, az arról készített leleteket- az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
5.12.2. Az adatok védelméért felelős személy a Szolgáltatónál
Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.
Az intézményvezető tevékenysége során
- kijelöli az adatvédelmi felelőst (felelősöket),
- ellenőrzi az adatvédelmi felelős (felelősök) tevékenységét,
- gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről, felülvizsgálatáról (2 évente),
- dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről.
Az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős
- gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,
- ellenőrzi az adatkezelők és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggő tevékenységét,
- kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,
- biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,
A kötelező adatkezelés kivételével az érintett tiltakozhat a személyes adatainak kezelése ellen. A tiltakozást minden esetben az intézmény vezetőjének címezve írásban kell benyújtani. A Szolgáltató képviselője a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Ha a Szolgáltató az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni; ha a Szolgáltató ezen tevékenysége során az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.
Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
Eredeti iratokat csak kifejezetten ilyen értelmű írásos, bírósági megkeresésre vagy illetékes nyomozó szerv egyértelmű kívánságára lehet kiadni. Ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy a Szolgáltatónál kifogástalan minőségű másolatok maradjanak, továbbá az eredeti iratokat visszavárólag kell megküldeni.
A tárolt dokumentumok hiánytalan meglétét és nyilvántartását a Szolgáltató vezetője vagy - utasítása alapján a belső adatvédelmi felelős - félévente köteles ellenőrizni.
A Mundi Medical Bt. az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyi adatok tárolását elektronikusan a Szolgáltató hálózatára telepített klinikai adminisztrációs rendszerek (DokiRex) végzik. A program megfelel a jogszabályi előírásoknak. A rendszer működéséért az informatikus közreműködésével a Szolgáltató vezetője a felelős.
A beteget első jelentkezése, illetőleg felvétele alkalmával tájékoztatni kell arról, hogy ellátása során egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatainak rögzítésére és kezelésére kerül sor, melyek során az adatvédelmi előírásokat messzemenően betartják.
11.1. A beteg tájékoztatása
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon
- egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
- a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
- a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
- a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
- döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
- a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
- az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
- a további ellátásokról, valamint
- a javasolt életmódról.
A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre.
A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.
11.2. Az iratbetekintés joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy - az 1997. évi CLIV. törvény 135. §-ában foglaltak figyelembevételével - egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult
- a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
- a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
- az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni,
- a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
- e) egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
11.4. Beteg kötelezettségei
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.
A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:
a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b) tájékoztatni őket - saját betegségével összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
f) a gyógyintézet házirendjét betartani,
g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.
A Szolgáltató minden olyan dolgozója, aki egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatot tartalmazó dokumentumot, feljegyzést készít, kezel, tárol, megismer vagy bármilyen más módon kapcsolatba kerül, munkába állás előtt köteles elolvasni jelen adatvédelmi szabályzatot és aláírásával ezt igazolni.Adatvédelmi továbbképzést a Szolgáltató adatvédelmi felelőse szervezi személyesen vagy az erre alkalmas jogi felkészültségű személy bevonásával tartja meg.
Jelen Szabályzattal nem érintett kérdésekben a 3. pont szerinti jogszabályok érvényesek.
A Szolgáltató elérhetősége:
Mundi Medical Bt. 2462 Martonvásár, Dózsa György út 10.
Telefon: +36-70-626-4065
E-mail: martonklinik@gmail.com
Belső adatvédelmi felelős elérhetősége:
Név: Dr. Mundi-Fehér Bernadett
Tel: +36-70-626-4065
e-mail : martonklinik@gmail.com
Adatvédelmi törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Martonvásár, 2018. január 2.
Mundi András
ügyvezető igazgató